Önszerveződő erdélyi nemzetiségek
2014.10.15 09:18
Marosvásárhelyen hagyománnyá vált az ősszel megrendezésre kerülő örmény kultúra napja, amely művészeti, irodalmi és történelmi témakörökkel jelentkezik, nem csak magyar-örmény vonatkozásban. Szó esett így nem csak az örmények, hanem a szászok, a zsidóság, a székelység önszerveződéséről is a nagy érdeklődésre számot tartó előadásokon.
Örmények a Kultúrpalotában. Érdekfeszítő előadások
A Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület (MÖMKE) immár negyedik éve minden őszön megszervezi az örmény kultúra napját Marosvásárhelyen. Idén ezt október 11-én, szombaton tartották meg a Kultúrpalota kistermében, rangos előadók részvételével. Amellett, hogy bemutatásra került az erdélyi magyar-örménység több mint három évszázados múltjának, kultúrájának, hagyományainak bemutatása, idén több erdélyi nemzetiség életéből, szellemi és művészeti értékeiből nyújtottak válogatást az egész termet betöltő hallgatóságnak az Együttélési modellek a történelmi Erdélyben a román, örmény, szász, zsidó közösségek körében című előadássorozat keretében.
Az 1600-as évek utolsó harmadában érkeztek Erdélybe az első örmény telepesek, akik az üldöztetés elől menekülve leltek otthonra I. Apafi Mihály fejedelem éleslátásának, gyakorlatias szellemének, s nem utolsó sorban vendégszeretetének köszönhetően. Az első letelepülési helyeik Besztercén, Gyergyószentmiklóson és Szépvízen voltak, ezután alakultak ki az örmény szabad királyi városok, Szamosújvár, Erzsébetváros, s később szóródtak szét nagyobb községekbe kompakt örmény csoportok, mint amilyen a marosszéki Petele is volt.
A MÖMKE elnöke, Puskás Attila köszöntője és bevezető előadása után a meghívottak mutatták be a témával kapcsolatos előadásaikat. Garda Dezső A Compania és a Mercantile Forum, mint az örmény önszerveződés alapintézményei címmel értekezett a magyar-örménység sajátságos intézményrendszeréről.
A románok 19. századi kulturális autonómiatörekvéseiről szóló, Cornel Sigmirean által írott tanulmányt a szerző más elfoglaltsága miatt Kálmán Attila olvasta fel. Pál-Antal Sándor A székely közösség önszerveződése című előadását – mint minden alkalommal – nagy érdeklődéssel követte a hallgatóság. Az erdélyi szászok történelmének egy jelentős – és hosszú időtartamú – szakasza, a szász Universitas (1690–1876) jelentőségéről és fontosságáról Kálmán Attila értekezett. Zsidó szervezetek a történelmi Erdélyben címmel Spielmann Mihály történész-levéltáros tartott igen érdekes előadást, amelyben a marosvásárhelyi szervezetek, egyletek életében is betekintést nyújtott.
Az előadások között rangos fellépők szórakoztatták a hallgatóságot: a Maros Művészegyüttes táncosai, énekelt Aszalos Enikő, zongorán játszott Szőnyi Márta és Szakács Mária Magdolna, majd a rendezvény végén Kecskés Ávéd Erika, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia hallgatója egy Bach-művet játszott el azon a mesterhegedűn, amelyet a MÖMKE által szervezett gyűjtés eredményeként kapott nemrégiben. Erről az eseményről, a hegedű átadásáról portálunk is tudósított.
Az idei rendezvény fővédnöke Varujan Pambuccian, a romániai parlament képviselője és Turgyán Tamás, a magyar Országgyűlés örmény szószólója volt.
forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/onszervezodo-erdelyi-nemzetisegek